2011. május 9., hétfő

Könyvajánló - Kahlil Gibran VII.

És a város egyik elöljárója ezt mondta: Beszélj nekünk a Jóról és a
Rosszról.


És ő így felelt:

A bennetek élő jóról beszélhetek, de a rosszról nem.

Mert mi egyéb a rossz, mint a jó, melyet önnön éhsége és szomjúsága
kínoz?


Bizony mondom, amikor a jó megéhezik, a sötét barlangban is keres
ennivalót, és amikor megszomjazik, halott vizekből is iszik.


Jók vagytok, ha egyek vagytok önmagatokal.

Ám amikor nem vagytok egyek önmagatokkal, akkor sem vagytok gonoszok.

Mert a megosztott ház nem rablók barlangja, csupán megosztott ház.

És a kormány nélkül maradt hajó céltalanul kereng ugyan a veszélyes
zátonyok között, de el nem süllyed.


Jó vagy, ha adni akarsz magadból.

Ám akkor sem vagy gonosz, ha önmagad hasznát keresed.

Mert amikor a hasznot keresed, nem vagy egyéb, mint gyökér, mely a
földbe kapaszkodik, és szívja annak tejét.


Hiszen a gyümölcs nem mondhatja a gyökérnek: - Légy olyan, mint én,
dús és érett; és adakozz a te bőségedből.


Mert az adakozás a gyümölcs sajátja, éppúgy, amiként az elfogadás a
gyökéré.


Jó vagy, amikor teljesen éber vagy a te beszédedben.

Ám akkor sem vagy gonosz, ha aluszol, míg nyelved céltalanul dadog.

Mert még a dadogó beszéd is megerősítheti a gyönge nyelvet.

Jó vagy, amikor határozottan, merész léptekkel haladsz célod felé.

Ám akkor sem vagy gonosz, ha sántán érsz oda.

Mert még a sánták sem haladnak hátrafelé.

Hanem ti, kik erősek és gyorsak vagytok, ne bicegjetek a sánták előtt,
kíméletességnek vélvén ezt.


Megszámlálhatatlan módon vagytok jók, és akkor sem vagytok gonoszak,
amikor nem vagytok jók.


Csupán vesztegeltek és henyéltek.

Kár, hogy a szarvas nem taníthat fürgeséget a teknőcnek.

Jóságotok az önnön óriás lényetek iránti vágyakozásban rejlik, és ez a
vágyakozás mindegyikőtökben benne van.


De némelyikőtökben ez a vágy sebes folyam, mely hatalmasan zúdul a
tengerbe, magával sodorva a hegyek titkait és az erdők dalát.


Másokban sekély patak, mely kanyarulatokkal pazarolja önmagát, el-
elhajlik, meg-megáll, mielőtt a tengerpartra ér.


De akiben erős a vágy, mégse mondja annak, akiben gyönge: - Miért vagy
oly lassú, miért torpansz meg?


Mert az igazán jók nem kérdezik a mezítelentől: - Hová lett a ruhád? -,
sem a hajléktalantól: - Mi lett a házaddal?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése